C - The money of soul and possibility control

"Ha sarokba szorítják, gondolkodás nélkül az érzelmeire hallgat."

" Ha nem maradnak lehetőségek a jövőre nézve akkor semmi értelme a jelennek."

"Jobban félek attól, hogy elvesztem, ami közel áll hozzám, mint például a jövőmet."

"Miután dönt, bizonytalanná válik. Mikor bizonytalan, dönt."

"Nem akarok bajt vagy csalódást okozni az embereknek a téves döntéseim miatt."

"Mit csinálnak?"

"Csókolóznak."

"Csókolóznak? Mi az a csókolózás?"

"Ömm...mikor a szerelmesek összeérintik az ajkukat."

"Óóóóh. Ki akarom próbálni."

"Ehh? Csak azzal szabadna csinálnod, akit tényleg szeretsz. Így működik."

"Ha nem rejlenek lehetőségek a jövőben, semmi értelme a jelennek."

"Nem akarok elválni tőle, de attól még harcolok érte."

"A legapróbb gonoszság és szenvedés is valamilyen formában az emberiség jobbá tételét szolgálja."

Felperzselt föld: A felperzselt föld taktikáját a félig már megvert, vissza vonuló hadsereg alkalmazzák. Felégetnek maguk mögött mindent, a benyomuló ellenség nem talál magának élelmet, fedelet a feje fölé, a felrobbantott hidak helyett kénytelen pontonhidakat építeni a folyókon. Tehát ez egy védekező taktika.

Poison pill: Egy vállalati stratégia, melyet arra használnak, hogy elriasszák az ellenséges felvásárlásokat. Méregkapszulával, a célvállalat megkísérli kevésbé csábítóvá tenni részvényeit a felvásárló számára.

Jeremy Bentham Utilitarizmus: A haszonelvűség (másként utilitarizmus) Jeremy Bentham és John Stuart Mill nevéhez köthető XIX: századi angolszász etika és az ehhez tartozó cselekvéselmélet. Az utilitarizmus szerint az emberek cselekedeteit az örömelv magyarázza: céljuk a gyönyör maximalizálása és a fájdalom, a szenvedés minimalizálása.

Packman védelem: A Packman védelem egy a megcélzott cég által használatos védelmi stratégia, egy ellenséges felvásárlási helyzetben. A Packman védelemben, a célba vett cég megfordul és megpróbálja megszerezni a másik céget, mely az ellensége felvásárlást kezdeményezte.

Fehér Lovag: Azon vállalatok és befektetők elnevezése, akik a támadás alatt lévő vállalatoknak segítséget nyújtanak a felvásárlás elleni küzdelemben pl.: A részvényekre elviselhetetlen árlicitet provokálnak ki a vevő számára, és végül a Fehér Lovag vásárolja fel a részvényeket. Ez a "koronaékszer" stratégia.

Togainu no chi

A sötétség egy olyan létforma, mely mindent magába nyel. Amikor a fény egy pillanatra kialszik, minden színt elemészt a sötétség. Ez a sötétség...elnyeli a színt a létezésből.

A víz színtelen. Szabadon változtatja az alakját folyás közben. Azonban, ha megáll bemocskolódik. Egy rövid életű létforma. A víz alaktalanságát a gravitáció határozza meg, emiatt folyik mindig lefelé.

Az idióták idióták maradnak, nem számít mennyit öllsz meg.

Még ha az egész életem hazugságokból is állt, az idő, amit együt töltödtünk, nem volt az. Valódi volt. Nem így van, Keisuke?

-Hinni ennyire borzalmas lenne valakiben?

-Hihetsz és megbízhatsz valakiben, de lehet, hogy másnap csak el leszel dobva.

Távolságot tartasz az emberektől azzal, ahogy viselkedsz, így nem tudnak majd újra elárulni És sosem okoznak többé fájdalmat neked.

Annak érdekéen, hogy véget vessek ennek az egésznek...vérrel mocskoltam be a kezem.

-Ne légy ennyire öntelt!

-Öntelt? Az ostobaság forrásáról beszélek.

Élet, természet, civilizáció. He tovább élsz, mint ez a 3 dolog, akkor egyre kevésbé fognak számítani az óhajok rögös útjaihoz képest.

Egy magányos ember felelőtlensége sok szenvedést hoz, amely megannyi áldozatból áll.

Miért bánkódsz? A halál csak annyit jelent, hogy nem működik az agyad és a szíved sem ver többé. Ez már az elején eldöntetett.

A fehér hó egyre csak esett és gyűlt, mintha el akarná feledtetni velünk a fájó keserdés történetét.

Mindaddig úgy éltem az életemet, hogy semmi sem számított. Én magam, vagy más emberek...Élni vagy halni... Ezek nem zavartak. Semmi különös jelentősége nem volt az életemnek, csak mert nem voltál halott, így éreztem. Mindig is rejtély volt számomra. Miért nem tudják azok az emberek, akik ragaszkodnak az élethez megérteni, hogy mit jelent a halál. Talán nem is csak azért mentem Toshimába, hogy felmentsenek a bűneim alól. Harcolni a BL@sterben és az Igrán nem jelentett semmit. Gondoltam lesznek még gyilkosok Toshimában talán lesz ott valaki. De amikor elvesztettem keisukét, rájöttem, hogy eddig...mindenben tévedtem. Mintha valami addig elzárta volna az utat. És most, még nagyobb fájdalmat érzek. Ez a halál. A fájdalom, melyre Keisuke tanított. Az érzés melyet elfelejtettem. Újra megérintettem. Az élet és halál, a létezés értelme, és hogy az bemberek miért ragaszkodnak annira az élethez. Az emberek élhetnek olyasvalamiért, amit soha sem érhetnek el. Valamiért, amit meg akarnak védeni, vagy meg akarnak szerezni. Bármi megteszi. Keisukének köszönhetően megértettem ezt. Így van. Nem számít milyen rémisztőek is de nem felejtheted el a múltad vagy az emlékeket. Tudom, hogy az ember , aki itt áll nem valaki más. Én vagyok. Csak annyit kérek, hogy siess...és ölj meg! Nem fogom elfeledni az életem fontosságát, melyeket elvesztettem. Be kell ezt fejeznünk! Fessük be az egész világot vörösre...együtt!